Hello popover Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet...

* common.systemMessage *

Rendben

Mégsem

 

Hét jó ok arra, hogy egyedülálló apával randizz

Írta: Verticordia, Dátum: 2015-08-19 15:52:22, Rovat: Egyéb Címkék: egyedülálló apa, kisgyerekes szülő

Az egyedülálló anyák melletti érveket már felsoroltuk, most nézzük meg, miért érdemes olyan férfiakkal ismerkedni, akik maguk nevelik a gyereküket, gyerekeiket. A magyar bírósági gyakorlatot ismerve ez sokkal ritkább jelenség, mint az egyedülálló/elvált anya, de én is ismerek olyan férfit, akit a felesége saját elhatározásából hagyott ott két kiskorú gyerekkel… Az ő gyerekei már felnőttek, és talált magának új partnert, sőt, azóta nagyapa lett. Az egy generációval fiatalabb apáknak is érdemes lehetőséget adni, lássuk, mi szól mellettük.

Hét jó ok arra, hogy egyedülálló apával randizz

Az egyedülálló anyák melletti érveket már felsoroltuk, most nézzük meg, miért érdemes olyan férfiakkal ismerkedni, akik maguk nevelik a gyereküket, gyerekeiket. A magyar bírósági gyakorlatot ismerve ez sokkal ritkább jelenség, mint az egyedülálló/elvált anya, de én is ismerek olyan férfit, akit a felesége saját elhatározásából hagyott ott két kiskorú gyerekkel… Az ő gyerekei már felnőttek, és talált magának új partnert, sőt, azóta nagyapa lett. Az egy generációval fiatalabb apáknak is érdemes lehetőséget adni, lássuk, mi szól mellettük.


1. Valószínűleg nem fogja elsietni az ismerkedést, lesz türelme kivárni, hogy egyre közelebb kerüljetek.

Egy szingli vagy elvált apa túl elfoglalt ahhoz, hogy szoknyavadászként ténferegjen a neten, és, ha rászánta magát a társkeresésre, akkor valószínűleg nem vesztegeti az idejét egyéjszakás kalandokra. Főleg, mivel az éjszakái foglaltak… Jó, néhanap meg tudja oldani, hogy a gyerek másutt aludjon, ha segítenek a szülei, vagy a gyerek éppen az anyjánál van (amennyiben az anya jelen van az életükben), de ezek az alkalmak különlegesek. Ha pedig akkor hív fel magához, ha a gyerekek is ott vannak, az már hatalmas előrelépés. Nyilván léteznek olyan emberek, akik ilyenkor nem mernek szexelni, vagy sokkal nehezebben engednek fel… De a gyermekes házaspárok is szeretkeznek valamikor… (Már, aki… Léteznek persze olyanok, akik szinte soha.) A lényeg, hogy az egyedülálló apák között viszonylag ritka lehet a kalandorok előfordulása.


2. Nem hiszi azt, hogy körülötte forog a világ.

Gyakori előítélet a férfiakkal kapcsolatban, hogy énközpontúak, és letaposnak másokat… Jó, ez csak egy bizonyos férfitípusra jellemző, de a nők is szívesen általánosítanak… Egy apának szinte biztos, hogy meg kellett tanulnia a saját érdekeit a gyerekei mögé helyezni, már rég túlvan azon a fázison, ha egyáltalán jellemző volt rá, hogy ő az univerzum közepe, és az ő igényeihez kell mindenkinek igazodnia. Főleg a modern, nem tekintélyelvű apa felfogásába nem fér bele, hogy a saját allűrjei után menjen, ha törik, ha szakad… De ha még nő sincs mellette, akkor főleg.


3. Nem menekül a felelősség elől.

Ez biztos, hiszen nem is teheti. Hozzászokott, hogy felelősséget vállaljon a gyerekeiért, a tetteiért, a döntéseiért. Persze ő sem szent, nyilván vannak hibái, de a felelősség lepasszolása aligha tartozik a repertoárba, valószínűleg meg lehet bízni a szavában.


4. Nem fél attól, hogy megmutassa érzelmesebb oldalát.

Nagyon gyakori probléma, hogy a férfiak túlságosan is elrejtik az érzelmeiket, mert szerintük nem elég macsós, ha felvállalják ezeket. Még akkor is színházat játszanak, ha már érzelmileg igencsak elkötelezettek… Nos, egy apa, aki manapság egyedül neveli a gyerekét, nem engedheti meg magának, hogy érzelemmentes legyen, vagy magába fojtson mindent. Már nem az az elsődleges szempont számára, hogy minél férfiasabbnak tűnjön… Elég férfias az, ahogy az életét éli. És egy párkapcsolatban nagyon fontos szerephez juthat az érzelmek bátor felvállalása.


5. Megtanulta, hogyan kell meghallgatni a másik embert.

Minden bizonnyal az ő gyerekei is sokat beszélnek, mindenre kíváncsiak, és mindenfélét neki mesélnek el elsősorban. Így aztán remekül tud hallgatni, és odafigyelni. (Persze, ha tényleg jó apa, de ez elég valószínű.) Igaz, lehet, hogy harcolni kell az időért, amelyet végre ránk és a mi dolgainkra tud szánni… De ha fontosak vagyunk számára, akkor ránk fogja szánni azt az időt, és nagy valószínűséggel tudni fogja, mikor mire van szükségünk. Lányos apák előnyben…


6. Ha lehetőséget ad rá, hogy a gyermeke életének részévé válj, az rengeteget jelent.

Nem mondom, hogy nem ijesztő kicsit, ha az ember mindjárt egy egész családot kap ajándékba… De ha a kapcsolat már eljutott abba a fázisba, hogy a gyerek is megismeri az új partnert, az elég nagy előrelépés lehet. Nyilván léteznek egyéni különbségek, apák, akik nagyon hamar bemutatják az új barátnőt a srácnak vagy srácoknak, meg olyanok, akik eddig igen nehezen jutnak el… De a gyerek bevonása, illetve az, hogy a gyerek előtt is felvállalja a kapcsolatot, nagy megtiszteltetés.


7. Hosszú távon gondolkodik.

Legalábbis valószínűleg. Nyilván vannak férfiak, akik annyira csalódtak a gyerek anyjában (ha az elhagyta őket, vagy csak olyan súlyos nevelési hibákat róttak fel neki, hogy a bíróság az apának ítélte a gyereket), hogy nem hisznek többé a házasságban, illetve a női nemben, en bloc. Ebben az esetben elég nagy bizalomdeficitet kell helyretenni. De ennek megléte valószínűleg elég hamar kiderül. Ha úgy érezzük, hogy a férfi szinte nőgyűlölővé vált, vagy úgy gondolja, hogy más nőkön áll bosszút az őt ért sérelmek miatt, ne habozzunk: meneküljünk. De sokan hisznek a második esélyben… Nem hiába regisztrálnak egy komolyabb oldalon, hiszen, ha alkalmi partnert keresnének, arra is meglenne a módjuk.

Természetes, hogy léteznek esetleges hátrányok is egyedülálló apák esetében: például, hogy soha nem lehetünk a legfontosabbak az életében, mert a gyerekei megelőznek a rangsorban. De ettől még lehetünk nagyon fontosak… Ha pedig mi magunk is szülők vagyunk, nem is igényeljük majd, hogy a gyereke(i) elébe helyezzen bennünket, hiszen nekünk is a saját gyerekünk a legfontosabb. Viszont, ha annyira aggódunk saját királynői státuszunk miatt, akkor jobb, ha nem vállalunk gyereket, mert annak megszületése előtt úgyis megszűnik a királynőség… Biztosan van olyan gyermektelen nő, aki elég érett és érzékeny ahhoz, hogy ebben a nehéz szerepben helyt álljon, de az egyedülálló apa természetes partnere egy hasonló helyzetben lévő anya…