Hello popover Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet...

* common.systemMessage *

Rendben

Mégsem

 

Újrakezdés pont a neten?

Írta: Verticordia, Dátum: 2015-05-28 09:28:25, Rovat: Egyéb Címkék: elvált, netes társkeresés, társkereső, újrakezdés, válás

Alapvetően más-e szingliként társat keresni, mint egy komoly, tartós kapcsolat (akár válás, akár hosszabb együttélés) után? Bizonyos szempontokból nagyon más.

Újrakezdés pont a neten?

Noha vannak huszonéves elváltak, és negyvenes szinglik is, az első komoly kapcsolatukra készülők általában fiatalabbak, mint az elváltak, és egészen más elképzeléseik lehetnek, mint azoknak, akik már legalább egy, de olykor több kapcsolat felbomlása után próbálkoznak ismét.

 

Nagy általánosságban elmondható, hogy aki eddig még sose élt együtt hosszabban senkivel (talán tekinthetjük ezt egyfajta vízválasztónak), annak jellemzően idealisztikusabb elképzelései vannak a házasságról, társkapcsolatról, mint annak, aki már rengeteget tapasztalt ez ügyben. A nem klasszikus értelemben vett szingli nagy valószínűséggel reálisabban fog közelíteni az ismerkedéshez, ugyanakkor egy csomó olyan plusz teherrel kell megküzdenie, amelyet a szingli nem ismer, vagy legfeljebb csak hallott róla. (Főleg, ha a válása/szakítása, ne adjisten megözvegyülése óta még nem telt el annyi idő, hogy igazán magához térhetett volna, vagy a válás még mindig húzódik (gyermekelhelyezési perrel és vagyonmegosztással megspékelve.)

Ahogy a rómaiak mondták, hasonló a hasonlónak örül: vagyis nagy valószínűséggel könnyebb megtalálni a hangot egy elváltnak egy másik elválttal, mint egy elváltnak egy olyan emberrel, akinek még sosem volt elkötelezett kapcsolata, vagy ha volt is, nagyon rövid ideig tartott. Mint ahogy a gyereket nevelők is több közös pontot találhatnak egymásban, mint két olyan ember, aki ebben a fontos kérdésben nagyon eltérő tapasztalatokkal rendelkezik, illetve, ha az egyik rendelkezik tapasztalatokkal, míg a másik legfeljebb csak közvetett módon látott bele abba, hogy milyen az élet szülőként.

Nyilván szó sincs arról, hogy ne lehetne sikeresen ismerkedni hozzánk nem mindenben hasonló helyzetben lévő emberekkel. Használjunk ki minden lehetőséget, amit csak lehet, és nehogy elzárkózzunk csak azért, mert előítéleteink vannak egy-egy élethelyzettel kapcsolatban. De adott esetben vegyük figyelembe, hogy mennyi extra nehézséget tud okozni, ha egészen mások a prioritásaink, ha egyikünknek sokkal több az ideje, mint a másiknak, ha az egyik már túlvan a gyerekvállalás időszakán, a másik meg most kezdene bele, esetleg épp, hogy kifejezetten idegesítik a gyerekek, és így tovább.

A klasszikus értelemben vett szinglik világában a netes társkeresés manapság már alap, elfogadott módszer,  de sok elvált, főleg, ha igen hosszú, tízen- vagy huszonévig tartó házasság után lép ki ismét a porondra, egyszerűen nem tudja, hogyan kezdjen hozzá. Mikor előző kapcsolatával megismerkedett, valószínűleg nem is volt még internetes társkeresés, vagy gyerekcipőben járt. Ha az ilyen ember egyébként sem sokat használja a netet, nehezebben fogja ezt a társkeresési módot választani, mint ha napi szinten munkaeszköze a számítógép, az okostelefon, meg a többi kütyü. Sokan el sem hiszik, hogy ilyen közegben esélyük lehet, hiszen már nem fiatalok, és talán úgy hallották, a társkeresés arról szól, hogy kép alapján ítélik meg az embert, a személyiség nem számít. Első blikkre bizony ijesztő világnak is tűnhet ez az egész, ha az ember még sose kóstolt bele. De szerencsére hamar bele lehet jönni.

Milyen plusz előnyökkel járhat, ha az új szerelmet egy netes társkeresőn próbáljuk megtalálni? Nem az a szerelem lényege, hogy csak úgy jön? Lesből támad, és hirtelen elragad bennünket? Nem nagyon kényszeredett ez az egész? Biztos, hogy nem tűnik verejtékes erőlködésnek egy profil elkészítése? Nem csak újabb kudarcok színhelye lesz a társkereső?

A netes társkeresés egyik nagy előnye a hagyományossal szemben például, hogy már akkor is körülnézhetünk és csiszolgathatjuk a profilunkat, vagy olvasgathatjuk mások bemutatkozását, amikor még nem érezzük magunkat egészen késznek a mély vízre. Lehetnek olyan homályos érzéseink, hogy a mindennapi életünkben minden kapu bezárult, hogy kudarcot vallottunk. A szakítás, a válás aligha tekinthető sikernek, kivéve, ha már nagyon régen érett a helyzet, és kifejezetten az volt a vágyunk, hogy végre megszabaduljunk az eddigi partnerünktől… De még akkor is ott a kudarcélmény, a megkönnyebbülés mellett. Egy hasonló helyzetben lévő emberekkel teli társkeresőn nem kell rosszul éreznünk magunkat amiatt, hogy a házasságunk vagy kapcsolatunk tönkrement. Nem kell feltétlen magyarázkodnunk. A többiek is ebben a cipőben járnak, értik.

Ha még nem igazán van kedvünk emberek közé menni, puccba vágni magunkat, a barátainkkal találkozni, akik mind roppantul sajnálnak bennünket, vagy értetlenkednek, hogy otthagytuk azt a rendes embert, pedig… a társkereső alkalmas lehet új barátok megtalálására is. Ők nem vacillálnak majd, hogy kihez legyenek inkább lojálisak, hozzánk vagy a volt társunkhoz (ha mindkettőnknek barátai voltak), és nem próbálnak meggyőzni róla, hogy gondoljuk meg magunkat. Nem kell erőltetnünk a mosolyt és olyanokkal beszélgetnünk, akikkel valójában nincs is kedvünk. Védettebbek vagyunk, sőt, nagyobb teret kapunk arra is, hogy kicsit másnak tűnjünk, mint amilyenek a válás/szakítás óta voltunk. Kialakíthatunk egy virtuális ént, elmozdulhatunk egy olyan irányba, amerre még valódi énünk sose merészkedett.

A társkeresés mindig önismereti utazás is egyben, még csak nem is kell, hogy az legyen a célunk, hogy minél hamarabb találjunk valakit, aki elvált házastársunk helyébe léphet. Lehet, hogy még nem állunk készen arra, hogy a helyébe lépjen valaki, de nem is akarunk elzárkózni a lehetőség elől. Mivel a keresés lehet nagyon hosszú folyamat is, közben is alakulhatunk, egy levelezés, néhány csevegés, baráti találkozás elmozdíthat bennünket a holtpontról… Van időnk az átalakulásra, akár bebábozódva is élhetünk egy ideig, mégsem szakadunk ki az élet körforgásából. Olykor elég egyetlen impulzus, és feléledünk, olykor lassú átmeneti időszak végén vesszük csak észre, hogy már nem az exünk körül forog minden gondolatunk, hanem egy új férfi/nő leveleit várjuk egyre lelkesebben.

Nem kell azonnal döntenünk, nem kell semmit elsietnünk, beiktathatunk szüneteket, újrakezdhetjük, mindig lesznek lehetséges partnerek az éterben, akikkel össze tudunk kapcsolódni.

Sok sikert ehhez a kalandsorozathoz mindenkinek, aki az újrakezdés mellett döntött!